S emellett teleragasztottuk a folyosókat letéphető bókokkal. Segítségül annak, aki nehezen tud dicséretet adni, s azoknak is, akik ha kapják, attól jönnek kissé zavarba. Pedig olyan fontos minden ember számára egy-egy kedves, szívmelengető gesztus a mindennapokban. Gyakrabban kellene élnünk ezzel, nem csak "ünnepnapok" idején. Hisz a kis herceg óta tudjuk: "Jól csak a szívével lát az ember..."

A nap sikere pedig talán valami új kezdete lehet! Utánajárunk annak, hogyan lehetne megvalósítani azt, amit a diákok kértek. Ki tudja, talán valami tényleg elkezdődött pénteken...

Hatalmas köszönet és hála a megvalósításban nyújtott segítségéért Leibinger Csabának! Nélküle nem jöhetett volna létre!