Történet

Az 1945-ös átalakulás előtt Szombathelyen középiskolai oktatás három gimnáziumban, két felsőkereskedelmi iskolában és négy polgáriban folyt. Az iskolák államosításakor - 1948 nyarán - a Faludi Ferenc és a Premontrei Gimnáziumokat összevonták és közös igazgatás alá rendelték. Ekkor hozta létre a kormányzat az egyéves szakérettségis tanfolyamokat elsősorban politikai meggondolásból. 1952-ben a szakérettségiseknek az egyetemekről történő nagyfokú lemorzsolódása miatt a kormányzat a tanfolyamok képzési idejét két évre emelte. Szombathelyen a volt papi szeminárium épületében -  az Alkotmány utca 1. szám alatt - létrehozták a második leány szakérettségis tanfolyamot és kollégiumot. Az utolsó szakérettségi vizsgák 1955 júniusában voltak. Ekkor teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a város - politikai döntéssel - visszakapja harmadik gimnáziumát. Ezt a döntést a gimnáziumi létszám növekedése is indokolta.

Az új intézmény az Alkotmány utcai Gimnázium elnevezést kapta. Ez a név az iskola első helyére utal, itt ma az Egyházmegyei Leánykollégium működik - a Szily János utca 1. szám alatt, ami a volt Alkotmány utca. Az iskola 1955. szeptember 1-jén az ottani szakérettségis tanfolyam jogutódaként, négy évfolyamon, nyolc gimnáziumi osztállyal és zömmel az abban tanító tanári karral kezdte meg működését. Az első osztályosokat az iskola vette fel, míg a II-IV. osztályokba a Nagy Lajos és a Kanizsai Dorottya Gimnáziumok egy-egy évfolyamát irányította át a megyei tanács az ottani iskolák zsúfoltságának enyhítésére. Ezen intézkedések egyes szülőkben ellenérzést váltottak ki, mindent és mindenkit megmozgatva igyekeztek gyermekeiket az általuk választott gimnáziumokba áthelyeztetni. A közvéleményben kialakult téves szemlélet ellen nem sokáig kellett küzdenie iskolánknak. A kialakult családias hangulat, a kiváló tanerő, a tanulmányi eredmények nagyon rövid idő alatt vonzóvá tették az iskolát a szülők és a tanulók előtt.

1955. július 1-jével kinevezték az iskola első igazgatóját, Koncz Endrét, aki korábban a szakérettségis tanfolyamok igazgatója volt.

"Minden téren - önmagával szemben is - igényes, másokkal szemben emberséges volt. Érdekelte és szerette ismerni mindenkinek a gondját, baját, örömét. Tömören jellemezve vezetői munkáját: nagyon jó igazgató volt széles látókörrel, műveltséggel. Koncz Endre az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik helyi levezénylője is volt, miután a forradalmi nemzeti tanács vezetőjének választották. Ő volt az, aki türelemre intett, s aki nem az ávósakasztásról, hanem a megbékélésről beszélt. Mindenkit óvott az erőszakos megnyilvánulásoktól, nyugalomra, a rend és a fegyelem megtartására buzdított. Bűnéül rótták fel, hogy a szovjet csapatok kivonulását kérte társaival együtt. Erre hivatkozva súlyos következményekkel járó eljárást indítottak ellene, amelynek végén szabadságvesztésre ítélték." - emlékezett volt kollégája, Novák Zoltán tanár úr.

Az induló nyolc osztály fele általános, a másik fele pedig orosz tagozatú volt. Ez volt egyébként a megye első tagozatos gimnáziuma, és a város első koedukált középiskolája.

A gimnáziumot a volt papnevelde épületében helyezték el, közösen a Középiskolai Leánykollégiummal. A műemlék jellegű épület a két intézmény zavartalan működését nem tudta biztosítani, mindkettő krónikus helyhiánnyal küszködött. Az iskola feladatát csak úgy tudta ellátni, hogy más célra rendelt helyiségeket használtak fel az oktatás céljára.

Az intézmény 1969-ig Savaria Gimnázium néven működött. Koncz Endrének jelentős szerepe volt az iskola névadásában. Az ő közbenjárására vette fel az intézmény az 1957/1958-as tanévtől a Savaria Gimnázium nevet. A Savaria előnevet mindmáig viseljük. A névadás különleges apropóját az ókori római város, Colonia Claudia Savaria pusztulásának 1500 éves évfordulója adta. A várost 455-ben hatalmas földrengés pusztította el. Az iskolaépület a szó szoros értelmében a régi Savaria romjain épült, sőt minden bizonnyal kövei is beépültek a falak közé.

1957-től 1959-ig Koncz Endrét Petrován Oszkár, majd 1959-től 1962-ig Dr. Urbán Tiborné követte az igazgatói poszton.

A tanulói létszám 1969-ig a gimnáziumi időszakban fokozatosan emelkedett. Az induló 250 körüli létszámhoz képest a 60-as évek végére közel 400 diák járt az intézménybe. Az osztályok száma tizenegyre emelkedett.

A 200 éves épület egyes részei - ahol a gimnáziumi osztályok voltak elhelyezve - életveszélyessé váltak, a műszaki felújítást halogatni nem lehetett. A felújított épület egészét a Leánykollégium kapta meg, a gimnázium pedig vándorlásra kényszerült. 1964-től két tanévet az új Entzbruder Gimnázium épületében töltött az iskola, ugyanis a tizenhat tantermes épületben csak feles létszámmal indult meg a képzés. Az anyaiskola az 1965/1966-os tanévre felfutott a tervezett tizenhat osztályos létszámra, s így a gimnáziumnak új helyet kellett keresni.

Az iskola új épülete az 1965-ös árvíz miatt nem készült el. Az 1966/1967-es tanévben emiatt a tanítás az újonnan épült nyolc tantermes Népfront utcai Általános Iskola - ma Reguly Általános iskola - épületében folyt.

A gimnázium történetének következő fontos dátuma 1967. Ebben az évben készült el az iskola jelenlegi épülete, és végre hazatért a gimnázium a Hadnagy utca 1. szám alá. Az épület típusterv alapján nyolc osztályra (hat tanterem és három előadó) készült. A helyhiány kezdetektől fogva jelentkezett. Már az első tanévben, a gimnáziumokban folyó nyelvi oktatás csoportbontásai miatt helyproblémák voltak.

Az 1965-ös párthatározat következtében a három szombathelyi gimnázium - Nagy Lajos, Kanizsai Dorottya, Savaria - közül az egyik feleslegessé vált. Az iskola új helye, új épülete döntően meghatározta későbbi szerepét. Az 1967. szeptember 3-án átadott iskolaépülethez politechnikai műhely is készült. Ez az objektív tény csak a Savaria Gimnáziumot tette alkalmassá az átalakulásra, a másik két gimnázium belvárosi elhelyezkedése, épülete az átalakítást kizárta. A teljesség igénye nélkül azt is el kell mondani, hogy az intézmények közötti rivalizálás is szerepet játszott a szakközépiskola kialakulásában. A Nagy Lajos Gimnázium a nem kívánatos riválisát a Savaria Gimnáziumban látta. Az aggodalom jogos volt, hiszen ebben az intézményben olyan nagynevű tanárok, gimnáziumi tankönyvírók voltak, akik önmagukban vonzerőt jelentettek. A Nagy Lajos Gimnázium pozíciói - nem először és nem utoljára - a döntéshozóknál jobbak voltak, ez szubjektív tényként vezetett el a Savaria Gimnázium megszűnéséig.

A szerencsés névválasztásnak köszönhetően, az intézmény továbbra is átvészelte a történelem átértékeléséből adódó névváltoztatásokat. Az 1969-től 1972-ig Savaria Gimnázium és Szakközépiskola az intézmény megnevezése, majd az 1972-ben érettségiző utolsó gimnáziumi osztályt követően Savaria Közlekedésgépészeti Szakközépiskola.

Az iskola nevének változása egyben utal az iskola új profiljára is. A 60-as évek közepén a közlekedési iparág fejlődőben volt. Az üzemeltető-fenntartó vállalatok, valamint a javítóüzemek igényelték a jó szakembereket, akiket a szakmunkásképzők nem voltak képesek kiképezni. A szárazföldi közlekedés két ága - a közút és a vasút - tehát érettségizett autószerelőket és dízelmozdony-szerelőket igényelt. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy az akkori iskolaigazgatónak mind a KPM-mel, mind a MÁV vezetésével nagyon jó kapcsolata volt. Így zöld út állt a két szakma képzése előtt.

Ilyen előzmények után jutott el az iskola a történet szempontjából jelentős 1969/1970-es tanévhez, amikor két szakmában, két párhuzamos osztályban megindult az autószerelők és dízelmozdony-szerelők képzése. A gimnázium pedig visszafordíthatatlanul a szakközépiskolává alakulás útjára lépett.

Az intézmény történetének fontos állomása volt az 1972-es év. Megszűnt a gimnáziumi képzés, és a kétprofilúságból adódó problémák is. Az iskola most már minden energiáját az új szakközépiskolai képzésnek szentelhette. A változás tükröződött a nevében is, rövid ideig az intézmény neve Savaria Gépjárműtechnikai és Vasútgépészeti Szakközépiskola lett. Ebben az évben kezdődött el a szakközépiskola tizenkét osztályosra való fejlesztése. Egy vasútgépész osztály mellett két gépjárműtechnikai osztály indult.

Farkas Miklós irányításával, a jól képzett szakmai kollégák közreműködésével kiépültek a közlekedés két fontos területének, a közúti és a vasúti képzésnek a korszerű feltételei elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt. Az iskola a régió bázisintézménye lett a közlekedési szakmák területén.

Az iskola neve 1973-ban egyszerűsödött, hosszú időre a Savaria Közlekedésgépészeti Szakközépiskola elnevezést kapta. Ebben az esztendőben érettségiztek először szakközépiskolai osztályok. Az eredmények biztatóak voltak. A következő évtől az érettségizők az érettségi bizonyítvány mellé már szakmunkás oklevelet is kaptak. Még ugyanebben az évben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a hasonló típusú iskolái közül - a tanulmányi eredmények alapján - a Savaria Szakközépiskolát országosan az első helyen emelte ki.

1975-ben az iskola tizenkét osztályos szakközépiskolává fejlődött. A tanulók négy évfolyamon nyolc gépjármű-technikai és négy vasútgépészeti ágazatú osztályban tanulhattak. Ezzel együtt járt az amúgy is szűkös iskolaépület további zsúfoltságának növekedése. A gondon csak a gyakorlaton lévő osztályok tanműhelyi és bázisüzemi elhelyezése tudott enyhíteni.

Az 1978-79-es tanévtől újabb tantervi változásra került sor, a hagyományos szakközépiskolai képzés helyére mindkét ágazaton a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzés lépett. Ezzel együtt járt a tanműhely átalakítása is.

Az iskola történetének következő fontos állomása az 1982-es esztendő. A két gépjármű-technikai osztály mellett az eddigi egy helyett két vasútgépészeti osztály indult. Ekkor vezették be iskolánkban az ötnapos munkahetet, s egyúttal líbiai diákok képzése kezdődött meg.

A következő dátum 1985. Az iskola négy osztályteremmel, két szertárral és pinceklubbal bővült. Ezzel némiképpen enyhült a nyomasztó zsúfoltság. Az iskola képzési célja ismét változott, újra középfokú képzési célú lett. Az intézmény a 4+1 éves rendszerű technikus képzést választotta. Ebben a rendszerben 2001 júniusában érettségizett, illetve a 2001/2002-es tanévben szereztek technikusi minősítést az utolsó gépjármű-technikai osztályok tanulói.

Az 1986/1987-es tanév szintén érdekes állomása volt az iskola történetének. A beiskolázási gondokkal küszködő vasútgépész ágazat egyik párhuzamos osztályát megszüntették, helyette középfokú képzési céllal megindult a vasútforgalmi képzés. Ez frissességet hozott az intézmény falai közé, hisz a gimnáziumi idők óta ismét oktattak lányokat is.

1987-ben az iskola további két tanteremmel és egy szertárral bővült, s önálló számítástechnikai szaktermet alakítottak ki. Az oktatott ágazatok számában is változás állt be. Új képzési formaként megjelentek az építőgépész technikusok. Az Építőipari Gépesítő Vállalat bázisiskolai szakként akarta ezt a képzési formát fenntartani. Sajnos az építőipar válsága maga alá temette a vállalatot, így a 2+3 éves rendszerű építőgépész képzés csak rövid életű tudott lenni.

A következő fontos dátum 1990. Az intézmény új neve Savaria Szakközépiskola lett. Az oktatott szakok száma és az iskola arculata időközben jelentősen megváltozott, ez indokolta a közlekedésgépészeti szó elhagyását. Még ebben az évben megindult a 2+2 éves rendszerű számítástechnikai műszerészképzés. A szak beindítása sok nehézséggel járt, a gépészeti szakközépiskolában az elektronikai képzés érthetően problémát jelentett személyi és tárgyi oldalról is.

1991-ben nyugdíjba vonult Farkas Miklós igazgató, az ő három évtizedes tevékenysége mindmáig érezteti hatását. Minden tekintetben önmagával és másokkal szemben igényes, emberséges volt. Megfontolt, kimért, pontos. A vezetése alatt nyolc osztályosról huszonhárom osztályosra fejlődött fel az iskola. A szakmák száma a technikusképzést is beleértve kettőről hétre emelkedett.

Farkas Miklós nyugdíjba vonulása után a megüresedett igazgatói posztot pályázat útján Pődör György, az iskola mérnök-tanára töltötte be. Ebben az évben új diagnosztikai műhelyt avattunk, ezzel a beruházással az autószerelő tanulók gyakorlati elhelyezése egyszerűbbé vált, bővült az iskola vállalkozási lehetősége.

1990-ben az intézmény új neve Savaria Szakközépiskola lett. A régi elnevezést túlhaladta az élet, az oktatott szakok száma és az iskola arculata időközben jelentősen megváltozott.

1992-ben tetőzött a demográfiai hullám, emiatt az iskolába visszatért a gimnáziumi képzés. Az új név Savaria Szakközépiskola és Gimnázium.

Az 1993-as esztendőben a MÁV üzemeinek foglalkoztatási gondjai begyűrűztek az iskolába, emiatt vasútgépész osztályt nem sikerült beiskolázni. Ebben a tanévben indult először rendészeti fakultációs osztály. Ez az osztály a hagyományos képzésben vett részt, de a rendőrség jóvoltából a későbbi életpályájuknak megfelelő fakultatív ismereteket is elsajátították. Még ez év októberében megindult az iskola területén a kollégium építése, ezzel egy közel 20 éves álom lépett a megvalósulás szakaszába.

Az 1994/1995-ös tanév több okból is nevezetes. Egyrészt átadták a kollégiumot, így 120 fiú elhelyezése megoldódott, de a közös igazgatás miatt az iskola feladatai is megnövekedtek. Ekkor indult be két osztályban az úgynevezett széles alapozású képzés. Az egyik osztály közlekedési, a másik járműgépész jellegű lett. Az új képzési formát több szükségszerűség hívta életre. Egyrészt az 1993-as közoktatási és szakképzési törvények 1998-tól nem tették lehetővé a régi képzési formának megfelelő szakok oktatását. Az iskola ezért megpróbált elémenni a változásoknak. Másrészt a MÁV - melynek bázisiskolája voltunk - csak ezt az újfajta képzést támogatta. Harmadrészt az új szakok beindítása fontos stratégiai lépése volt az iskolának a gyermekek beiskolázásáért folytatott harcában.

1996-ban megkaptuk a VASÉP D-telepén álló tanműhely céljára szolgáló létesítményt, melyben korszerű, tágas hegesztő- és lakatosműhelyt alakítottunk ki, emiatt ismét javultak az iskola kondíciói.

Ebben a tanévben a mi iskolánk rendezte meg - sikerrel - a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakközépiskolák tíz szakmacsoportjának országos versenyét, az OSZTV-t. Ezen tanulóink - titokban remélt és várt - szép eredménnyel szerepeltek.

1997. január 15-én vehették birtokba diákjaink a jól felszerelt kondicionálótermet, mely enyhítette a testnevelés teremgondjait, s egyben új lehetőséget adott az ifjúság szabadidejének ésszerű kihasználására.

1997-ben érettségiztek az utolsó gimnáziumi osztályok. Ezt követően a névben változás ismét következett be. Beépült az elnevezésbe az intézmény részeként működő kollégium, így felvette a Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium nevet.

Ennél a dátumnál mondhatjuk el, hogy végleg lezárult egy korszak, vége lett a gimnáziumi időknek, amely kezdetben - egészen 1972-ig - meghatározó volt iskolánkban, később pedig színesítette képzési palettánkat. Az minden esetre tény, hogy a végzett gimnazisták sikeresen állták és állják meg helyüket az életben. Nagyobb részük felsőfokú, egyetemi, főiskolai végzettséggel ma a banki, kereskedelmi, pedagógiai, művészeti, politikai és a szakmai világ meghatározó tagja.

Korszerűvé, a CAD-CAM rendszer fogadására is alkalmassá tettük a forgácsoló műhelyt, ahova a számjegyvezérlésű esztergagép mellé közel négymillió forintért marógép is került. Kialakítottunk kémiai, fizikai, és gépjárműtechnikai előadótermeket és felszereltük a már meglévő két számítógépes terem mellé a multimédiás harmadikat.

"Az országos szakmai tanulmányi versenyek történetében még nem volt példa arra, hogy egy szakmában egy iskola tanulói szerezték meg valamennyi dobogós helyet, s ugyanabból az intézményből hatan szerepeljenek sikeresen az országos döntőben. 1998-ban mi ezzel is eldicsekedhettünk." - részlet az 1997/1998-as iskolai évkönyvből.

Az 1998/1999-es tanévvel egy átmeneti időszak következett a NAT bevezetése előtt.

Sikerrel pályáztuk meg az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Program "B" komponensét, a Középfokú Szakmai Orientációt. Évfolyamonként három-három osztályban (két közlekedési és egy elektrotechnika-elektronikai) a világbanki modellben kidolgozott tematikák és módszerek alapján indítottuk el a képzést. Az 1999/2000-es tanév az eszközbeszerzések teljesítése jegyében zajlott. Októbertől folyamatosan átadásra kerültek az igényelt taneszközök. Iskolánk is, mint minden e programban részt vevő intézmény hétmillió forint értékű eszközzel gyarapodott.

Az 1998-as tanévtől kezdve átalakult a szakképzés rendszere is, hiszen szakmát csak a befejezett tizenkettedik év, illetve az érettségi után lehetet tanulni, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmákban. Ez azt jelentette, hogy a szakképzés a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon történt. Három vasúti szakmát kínáltunk a diákoknak.

Az ezredforduló igazgatóváltást is hozott, tekintettel arra, hogy a kiírt pályázatot Dr. Szabó Miklós külső pályázóként nyerte el. Elképzelései, ambíciói hatására a következő években sem torpant meg az iskola fejlődésének lendülete.

A 2000/2001-es tanév újabb változást hozott a szakképzés területén, nevezetesen azt, hogy a régiónkban elsőként indítottuk el az autóelektronikai műszerész szakma oktatását. Ehhez több fejlesztésre is szükség volt, és a jól felszerelt autószerelő és diagnosztikai műhely mellé több mint húszmillió forint értékben kialakításra került egy új autóelektronikai labor. Ez az összeg különböző autóelektronikai demonstrátorok, szimulátorok és ezek működéséhez szükséges számítógépek beszerzését tette lehetővé. Az új labort a régi forgácsoló műhely helyén alakítottuk ki. A forgácsoló gépek átkerültek a VASÉP D-telepén álló tanműhelybe.

Az örvendetes beruházás mellett azonban szembesülni kellett egy negatív tendencia nyomasztó következményével is. A vasúti szakmák iránti kereslet fokozatos csökkenése miatt ebben az évben már csak egy vasúti szakmát tanuló osztályt tudtunk indítani. Ez azt jelentette, hogy két évig csak két induló szakképzős osztálya volt az iskolának.

A tendencia tovább folytatódott, és a hangsúly folyamatosan áttevődött a vasúti szakmákról az autós szakmákra. Ennek eredményeképpen a 2002/2003-as tanévben újra elindult az autószerelő képzés most már az új OKJ-s rendszerben. Az iskola közlekedési jellegét erősítette az is, hogy a szakmai képzés kínálata bővült az új közlekedésüzemviteli, szállítmányozási technikus szakmával. A képzési rendszer tulajdonképpen ebben a formában maradt meg egészen a 2005/2006-os tanévig. Ekkor ugyanis a vasúti képzés területén - az érdeklődés hiánya miatt - nem tudtunk új osztályt indítani. Az iskola vezetése alkalmazkodva a piaci igényekhez tovább bővítette a szakmai képzés kínálatát.

A közlekedési szakmák palettáját tovább színesíti a meghirdetett egy éves logisztikai ügyintéző képzés. A magasabb szakmai kihívásoknak is megfelelni akaró tanulók számára kínáljuk a plusz egy éves közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész szakot. Ez tulajdonképpen a régi rendszerben oktatott gépjárműtechnikus szakmának felel meg, kibővített és korszerűsített tartalommal. Erre a képzésre azok a tanulók jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmával.

Az autós szakmák színvonalas oktatása megköveteli, hogy folyamatosan fejlesszük a tárgyi és személyi feltételeket. Ennek megfelelően 2005. október 7-én átadásra került egy húszmillió forintos beruházással megvalósuló, új Citroën oktatólabor.

Az iskola vezetése törekedett arra, hogy jó kapcsolatot alakítson ki új partnereivel, illetve arra, hogy a már meglévő kapcsolatokat ápolja. Ennek köszönhető, hogy több cég - többek között az Opel, a Seat - ajánl fel gépjármű főegységeket, ezzel is hozzájárulva a gyakorlati képzés javuló színvonalához.

A korszerű gépjárműtechnikai ismeretek elsajátítását segíti elő a 2005-ben kialakított autódokumentációs labor is, melyben a tanulók megismerkedhetnek a gépjárművel kapcsolatos mindenféle adat és kapcsolási rajz számítógépes keresésével.

A technika fejlődésével szinte minden területen egyre nagyobb szerepet töltenek be az elektronikai berendezések. Ez tapasztalható a gépjárműveknél, a vasúti biztosítóberendezéseknél és az élet egyéb területein is. Az elméleti oktatás magas színvonala akkor érezteti hatását, ha a gyakorlati képzés is képes lépést tartani a fejlődéssel. Az iskola - lehetőségeihez képest - folyamatosan fejlesztette az elektrotechnika és elektronika gyakorlati oktatását biztosító analóg és digitális labort is.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a szakmai képzés nem fejeződik be a tizennegyedik évfolyamon a szakma megszerzésével. Az iskola műszaki tanárai rendszeresen részt vállalnak a különböző mesterképzésekben. Általában kétévente az iskola keretein belül zajlik az autószerelő mesterszakmunkás képzés és vizsgáztatás, valamint autóelektronikai tanfolyamok a szakmát már több éve űző szakemberek számára.

Az új OKJ bevezetésével 2008. szeptember 1-től a modulos rendszerű, szakmai képzések indítására került sor

Szintén 2008-ban a diákélet színesítése és hagyományteremtés céljából a régi fáklyás felvonulások ötletéből kiindulva iskolánk bolondballagást szervezett a végzősök részére. Ezen ballagó diákjaink vidám, jelmezes felvonulással a belvároson végighaladva nem csak az iskolától, hanem a várostól is elbúcsúzhattak. A bolondballagások népszerű sorozata minden tavasszal töretlenül folytatódik.

2010-ben új, magasabb szintű szakmai képzést vezettünk be. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karával együttműködve engedélyeztettük és elindítottuk a felsőfokú logisztikai műszaki menedzserasszisztens képzést is, mely a korábbi ilyen jellegű képzésünkhöz képest négyszer annyi szakmai, külső gyakorlatot tartalmazott, így a cégeknél történt jelentős időtartamú munkavégzés eredményeképpen a munkaerőpiac igényeinek jobban megfelelő szakmai tudást sajátíthattak el tanulóink és a megszerezhető kreditpontoknak köszönhetően egyetemi továbbtanulásuk is egyszerűbbé vált.

A 2011/2012-es tanévtől Szombathely oktatási rendszerének átszervezése miatt iskolánk a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája néven tagintézményként működött tovább. Dr. Tatai-Szabó Miklós nyugdíjba vonulása után Sümegi Tamás korábbi műszaki igazgatóhelyettes lett a tagintézmény-vezető.

2011-ben a szakképzés színvonalának emelése érdekében a régióban úttörő módon bevezettük a mérnöki órák rendszerét, melyeken a nagyvállalatok mérnökei iskolánk diákjainak a - máshol hozzá nem férhető - csúcstechnológiákról tartanak előadást, bemutatót.

A 2012/2013-as tanévben az iskola tanulólétszáma hét évfolyammal, huszonöt osztállyal elérte a 647 főt, mely létszám az oktatási rendszer szerkezeti átalakítása - az évfolyamok számának csökkenése - miatt valószínűleg a 2000-es évek legnagyobb létszámát jelentette.

Az OKJ újabb változásával 2013. szeptember 1-től komplex vizsgával záródó szakmai képzések indítására került sor.

2013-tól a kilenc-tizenkettedik évfolyamos képzések is megváltoztak. A kilencedik évfolyam már az új ágazati tantervek alapján kezdte tanulmányait és a negyedik év végén ők már szakmai érettségi vizsgát is tesznek, melynek birtokában az érettségi után már egy év alatt szakmai képesítést szerezhetnek.

2013 novemberében a szakmai képzések fejlesztése érdekében, céges együttműködések további eredményeként sor került a Jabil oktatólabor ünnepélyes átadására is, melyben elektronikát tanuló diákjaink a vállalat által biztosított korszerű technológiákat sajátíthatják el.

2014-ben új hagyomány alapjait teremtettük meg. A Savaria Tiszteletbeli Tanára címet és a hozzá tartozó emlékplakettet vehette át életútja elismeréseként két volt Savariás diákunk, Dr. Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes és Dr. Tiborcz János, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője.

Szintén 2014-ben megszűnt a VASÉP D-telepi tanműhelyünk.

Az oktatásügyi átszervezések miatt az intézmény többször is átnevezésre került. 2015. július 1-től az iskola Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Közlekedési Szakképző Iskolája és Kollégiuma, 2016. szeptember 1-jétől pedig Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Savaria Szakgimnáziuma és Kollégiuma néven működött tovább.

2017-ben a kollégium energetikai korszerűsítésen esett át.

2019. július 1-jétől az iskola neve ismét megváltozott, Vas Megyei Szakképzési Centrum Savaria Szakgimnáziuma és Kollégiuma lett.

2020-ban elkezdődött az iskola épületének és a hozzá tartozó épületrészeknek a felújítása is.

2020. július 1-jével bevezetésre kerültek az öt éves technikusi képzések, melyek egyszerre adnak érettségit és technikusi vizsgát. A tanulók az iskolai órák mellett duális képzőhelyeken sajátíthatják el a válaszott szakmához kapcsolódó tudásanyagot. Ezzel egyidőben az intézmény neve Vas Megyei Szakképzési Centrum Savaria Technikum és Kollégium lett.

2023. augusztus 31-én nevünk Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Savaria Technikum és Kollégiumra módosult.